Guan Yu, a kínai harcművészek védőszentje

Guan Yu (關羽), más néven Kwan Generális, a kínai történelem és mitológia egyik legismertebb alakja. Hűségéről, bátorságáról és harci képességeiről híres, Kínában a hősiesség és az erény jelképeként tisztelik, akit milliók a háború és az igazságosság istenségeként is ismernek.

 

Ki is volt Guan Yu?

Ha meg akarjuk érteni Guan Yu történetét, akkor a szálak két különböző irányba vezetnek. Egyfelől létezett Guan Yu katonai vezető, akiről, hiteles történelmi források is megemlékeznek, másfeleöl pedig ott van Guan Yu legendája, aki a népi hagyományban és az kínai irodalomban lehető fel. Az évek során a nép emlékezet összemosta ezeket a történeteket, ami szinte önálló életre kelt. Kicsit olyan ez, mint a mi Mátyás király történeteink.

 

Guan Yu, mint történelmi személy

Guan Yu (160–220) története egy legendás korszakba vezet vissza, amelyről a legmegbízhatóbb forrás a Három Királyság feljegyzései (Sanguozhi). Ezt a művet a 3. században Chen Shou írta, majd a 5. században Pei Songzhi egészítette ki, aki más forrásokból származó történetekkel és saját megjegyzéseivel bővítette az eredeti szöveget.

Guan Yu fiatalkoráról kevés konkrét adat maradt fenn, de sok történet szól arról, hogy már fiatalon is rendkívüli testi ereje és igazságérzete volt. A feljegyzések szerint hűséges társa volt Liu Bei-nek (161–222), aki később megalapította a Shu-Han birodalmat (221–263), a Három Királyság (220–280) egyikét. Guan Yu a mai Shanxi tartományban fekvő Xie városából származott. Egy másik híres harcos, Zhang Fei oldalán Liu Bei hadjárataiban is aktív szerepet vállalt.

200-ban a Liu Bei vezette csapatokat legyőzte Cao Cao (155–220), és Guan Yu fogságba esett. Cao Cao azonban tisztelettel bánt vele, még „Elszánt tábornok” címet is kapott, és részt vett Cao Cao oldalán a Yuan Shao elleni harcokban. A Baima városáért vívott csatában Guan Yu hősiességéről tett tanúbizonyságot: megölte Yan Liangot, Yuan Shao egyik kiemelkedő parancsnokát. A hadjárat után Guan Yu visszatért Liu Bei szolgálatába.

208-ban Cao Cao újabb hadjáratot indított a Jangce folyó középső völgyének elfoglalására. Liu Bei kénytelen volt visszavonulni, és Guan Yu-t bízta meg a Han folyón lefelé haladó flottavezetéssel, hogy csatlakozzon az ő és szövetségese, Szun Quan (182–252) seregeihez. A híres Vörös Szikla-i csatában (Hubei tartomány) Cao Cao vereséget szenvedett, és visszavonult északra. Ezután Guan Yu-t kinevezték Xiangyang körzet kormányzójává.

Később, mikor Liu Bei elfoglalta a Szecsuán-medencét, Guan Yu lett Jingzhou tartomány (a középső Jangce-vidéken) regionális vezetője.

219-ben Guan Yu hadvezérként ostrom alá vette Fancheng városát, amit Cao Ren védett. Az ütközet olyan súlyos vereséget mért Cao Renre, hogy Cao Cao komolyan elgondolkodott székhelyének áthelyezésén egy biztonságosabb helyre, Xuxian (mai Shanxi tartomány) városába. Tanácsadói azonban más utat javasoltak: ahelyett, hogy visszavonulna, használja ki a Liu Bei és Szun Quan között kialakult feszültségeket, és próbálja meg szétrombolni szövetségüket.

Így Szun Quant arra ösztönözték, hogy hátba támadja Guan Yu-t. El is küldte Lü Meng-et (178–219) egy sereggel, hogy lerohanja Jingzhou tartományt. A Jingcsouban helyőrségben lévő csapatok hátat fordítottak Guan Yu -nek, mert az keményen bánt az alárendeltjeivel, és inkább megadták magukat Lü Mengnek.

Lü Meng még Guan Yu néhány rokonát is elfogta, így Guan Yu kénytelen volt megszakítani az északi hadjáratát. Amikor Zhangxiang városába (Hubei tartomány) érkezett fiával, Guan Pinggel együtt elfogták – és rövidesen kivégezték őket.

 

Guan Yu legendája

Guan Yu alakja nemcsak a történelmi feljegyzésekben, hanem a kínai irodalomban és néphagyományban is fontos szerepet kapott. A legismertebb ilyen mű a Három Királyság regénye (Romance of the Three Kingdoms), amely egy klasszikus kínai történelmi regény. Ebben a műben Guan Yu-t nemcsak kiváló harcosként, hanem erkölcsös, hűséges és bátor hősként mutatják be. A regény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Guan Yu a kínai kultúra egyik legismertebb, legendás alakjává váljon.

Guan Yu 160-ban született a mai Changping faluban. Egy népszerű történet szerint, amikor még csak 19 éves volt, a környéken egy Lu Xiong nevű sókereskedő terrorizálta a helyieket: elzárta a sókereskedelem útvonalait, hogy egyeduralomra tegyen szert, közben pedig erőszakoskodott a falubeliekkel. Guan Yu, mikor megtudta, mi történik, éjjel betört Lu kúriájába, és megölte a zsarnokot. E tettéért üldözni kezdték, így kénytelen volt elhagyni szülőföldjét. A falubeliek azonban mély tisztelettel viseltettek iránta, és hálából továbbra is látogatták a házát: gondozták a kertet, füstölőt égettek, és őrizték az emlékét. Később a házat Guan Yu tiszteletére templommá alakították át.

Az egyik legismertebb történet róla az, amikor egy vereség után Guan Yu Cao Cao seregéhez csatlakozott, de hűsége Liu Bei iránt sosem ingott meg. Bár Cao Cao ajándékokkal és előkelő címekkel próbálta magához láncolni, Guan Yu mindvégig kitartott Liu Bei mellett. Amikor lehetősége nyílt rá, minden vagyonát hátrahagyva visszatért régi urához.

Guan Yu fizikai megjelenéséről a korabeli feljegyzések nem írnak részletesen, de a Három Királyság feljegyzései (Sanguozhi) megemlíti, hogy Zhuge Liang – korának híres államférfija és hadvezére – „páratlan szakállú férfiként” utalt rá. Ez a leírás később sok műalkotáson is visszaköszönt: a hosszú, dús szakáll Guan Yu egyik védjegye lett.

A leghíresebb fegyvere a „Zöld Sárkány Félhold Penge” (青龍偃月刀), amelyet később róla Kwun Dao-nak is neveztek el. Ez egy alabárdszerű, hatalmas pengéjű fegyver volt, amelyet lóháton is jól lehetett használni, és amely a kínai harci hősiesség egyik szimbólumává vált.

Guan Yu 220-ban halt meg, amikor elfogták és kivégezték. Halála után számos legenda keringett arról, hogy a lelke tovább él, és szelleme védelmezőként jelenik meg. Hősi alakja nemcsak a történelemben, de a néphagyományban is él tovább, és mind a mai napig a hűség, bátorság és becsület jelképe a kínai kultúrában.

Hogyan vált Guan Yu a harcművészek védőszentjévé?

Guan Yu alakja az évszázadok során nemcsak katonai hősként, hanem vallási és kulturális szimbólumként is fontos szerepet kapott. Guandi, azaz "Guan, az Isteni Generális" néven ismerik, és számos templomot szenteltek neki Kínában és más ázsiai országokban.

A Guan Yu Emléktemplomát először a Sui-dinasztia idején (581-618) építették. A templomot később bővítették és javították, ahogy Guan istenítése egyre magasztosabb posztumusz címek általi tisztelet révén bontakozott ki.

  • Guan Yu a „Zhuangmou márki” posztumusz címet kapta a Három Királyság időszakában.
  • A Song-dinasztia idején (960-1279) posztumusz „Zhonghui herceg” címet kapott, később pedig hercegnek titulálták.
  • A Ming-dinasztia (1368-1644) idején Wanli császár a „Szent Úr Guan, a Nagy Isten, aki legyőzi a démonokat a három világban, és akinek áhítata messzire terjed és mozgatja az eget” címet adományozta Guan Junak.
  • A Csing-dinasztia (1644-1911) még a mongol törzsek körében is támogatta Guan Yu imádatát, ami az ország egyik legtiszteltebb vallási személyiségévé tette. Ennek következtében a meglévő templomépületek többsége a Qing-dinasztia korából származó relikvia.

1. Vallási szentéllyé válás: Guan Yu-t halála után szentként kezdték tisztelni. A kínai néphitben a lojalitás, a becsületesség és az igazságosság megtestesítőjeként tisztelik. A buddhizmus és a taoizmus is magáévá tette alakját, és számos templom épült az ő tiszteletére.

2. A harcművészetek kapcsolata: Guan Yu különleges helyet foglal el a kínai harcművészeti hagyományban. Harci képességei, erkölcsi példamutatása és legendás fegyvere miatt a kínai harcművészek védőszentjévé vált. A kínai harcművészeti iskolákban gyakran láthatjuk a képét vagy szobrát az edzőtermi oltárnál és mesterek gyakran hivatkoznak Guan Yu szellemére, és gyakran mondnak fohászt hozzá az eredményes edzés és versenyek érdekében.

3. Szimbóluma a rendőrségnek és a hadseregnek: Guan Yu alakját nemcsak a harcművészek, hanem a rendvédelmi erők és katonák is tisztelik, mint az erő és igazságosság példaképét.

4. Guan Yu születésének évfordulója, mint nemzeti ünnep: a kínai holdnaptár szerinti hatodik hónap 24. napja, illetve a dél-kínai régiókban az ötödik holdhónap 13. napja.

A felelhető hiányos statisztikai adatok szerint, több mint 30 000 Guan Yu tiszteletére szentelt templomot építettek a világ több mint 30 országában és régiójában, köztük több mint 1000-et Japánban és Malajziában.

Tiandihui és a déli kungfu

Guan Yu, a Három Királyság korszakának kiemelkedő alakja, szorosan összefonódik a Tiandihui (Menny és Föld Szövetsége) kultúrájával, a dél kínai "Titkos társaságokkal" is. Ezekben a társaságokban a hűség, az igazságosság és a testvériség szimbólumaként tisztelik, amelyek a Tiandihui-ban nagyra értékelt tulajdonságok.

Ez a tisztelet tükröződik a Tiandihui rituáléiban és hiedelmeiben, ahol Guan Yu-t gyakran isteni hősként és a tagok példaképeként emlegetik, hiszen úgy tudta szolgálni harci tudományával az új urát Cao Cao-t, hogy közben végig hűséges maradt régi urához Liu Bei-hez és a kincsek és hatalom sem tudta eltántorítani hűségétől. Ezt a történetet a titkos társaságok a Ming ellenállás szimbólumaként, mint a túlélésük zálogaként is tekintették, hogy úgy szolgálják képességeikkel a Qing dinasztia urait, hogy közben végig hűségesek maradnak a Ming dinasztiának.

A Tiandihui társaságok fő tevékenységi területe Szecsuán, Hunan, Guangdong, Fujian, Tajvan és a Jangce-folyó vidéke volt. A Tiandihui később szétvált, és olyan szervezetek alakultak, mint a Hongmen, a Gelaohui, a Xiaodaohui és a Sanhehui, amelyek tovább folytatták a Guan Yu tiszteletének a hagyományát.

Sok dél kínai kunfgu harcművészet eredete kötődik a Ming ellenálláshoz és a Tiandihui kultúrához, ezért nem meglepő, hogy Guan Yu alakja ezeknél a kungfu rendszereknél még inkább nagyobb hangsúlyt kap.

 

Guan Yu jelentősége napjainkban

Guan Yu alakja továbbra is él a kínai és az ázsiai kultúrában. Számos film, könyv és televíziós sorozat dolgozza fel életét és legendáját. Templomai továbbra is népszerű zarándokhelyek, ahol az emberek hűséget, bátorságot és erkölcsi iránymutatást kérnek tőle.

Érdekesség, hogy a világ 34. legnagyobb szobra, a Yuncheng-ben található, 61 méter magas Guan Yu szobor (https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_tallest_statues). 2016-ban átadásra került egy másik, 58 méter magas Guan Yu szobor is Jingzhou-ban, ami egy múzeum tetején volt látható, amit a hatóságok végül 2022-ben lebontattak, építési engedély hiányában (https://en.wikipedia.org/wiki/Statue_of_Guan_Yu_(Jingzhou)), bár tervezik a későbbiekben új helyen újraépíteni.

A nyugati kultúrában kevésbé közismert Guan Yu alakja és szellemisége, de a fentiekből látható, hogy az ázsiai országokban, hatalmas követő tábora van mind a kultúrális, mind a vallási hagyományának.

Tehát Guan Yu nemcsak történelmi alak, hanem az erkölcs, a lojalitás és a hősiesség időtlen szimbóluma. A kínai harcművészek számára nemcsak mint katonai hős, hanem mint spirituális útmutató is szolgál. Legendája arra emlékeztet, hogy a harcművészetek gyakorlása nemcsak a fizikai készségek fejlesztéséről szól, hanem a szellem, az erkölcs és az emberi értékek ápolásáról is.

Érdekelnek a kínai harcművészetek?

További információ itt!

Egyesület:

Gyönyörű Tavasz Harcművészeti és Szabadidősport Sportegyesület

 

Klub vezető: 

Hegyi Zsolt

 

Telefon:

+36 20 468 8839

 

Email:

hzsolt@wingchun.hu

Footer szöveg

Edzések helye:

1054 Budapest, Akadémia utca 14.
(75-ös kapucsengő)

 

Megközelíthetőség:

M2 metró, Kossuth Lajos téri megálló

 

Edzések ideje:

Wing Chun:

Kedd: 18:30 - 20:00;

Csütörtök: 18:30 - 20:00

 

Adó 1%:

18252776-1-41

Cookie beállítások